Blog

Két keréken Londonban

A biciklizés Angliában, de különösen Londonban még jobb dolog, mint Budapesten. Hogy miért? Egyszerűen mert drága a metróbérlet. Sokan valóban pénzügyi okokból választják ezt a közlekedési formát, ami más részről, a gyorsaságot tekintve akár a buszt és az autót is überelheti, különösen a nagyobb városok belső kerületeiben. És amíg az ember nem lélegez be túl sok szénmonoxidot, még egészséges is. Ám veszélyes is lehet, nemcsak a kipufogógáz, hanem a felelősségtudat nélkül kormány mögé ülők miatt is – legyen szó akár autó, akár kerékpár vezetőjéről.

 

Mielőtt tehát vidáman és lelkesen nyeregbe pattanunk, nem árt megismerkedni a közlekedési szabályokkal, és megtenni néhány egyéb, akár életmentő előkészületet az ügyben. Az Egyesült Királyságban járdáin – az ebből a szempontból liberálisabb Skóciát kivéve – a törvény szerint 1835 óta tilos biciklizni. Manapság is csak akkor megengedett, ha egyértelműen kijelölt, felfestett kerékpárút van rá felvezetve. Ha ilyen nincs, akkor az úton, vagy ha erre alkalmas, az útpadkán kell haladni. A járdán közlekedőkre kapásból 30 fontos büntetést róhat ki az arra járó rendőr, de maximálisan akár 500 fontot is jogosnak ítélhetnek. Bizonyos megközelítések szerint ez nem érvényes a 16 éven aluliakra, annyi viszont biztos, hogy a 10 éven aluliaknak nincs büntetőjogi felelősségük, ezért ők nyugodtan megkockáztathatják a járdán biciklizést. Ez a büntetés azokra sem vonatkozik, akik olyan gyalogúton hajtanak, ami mellett az út mellett halad – tehát például egy vidéki vagy parkbéli ösvényen. Szintén nem célja ennek a szabályozásnak, hogy a felelősen közlekedő, de az autók közé nehezen merészkedő, fiatalabb vagy tapasztalatlanabb bringásokat büntesse. A gyakorlatban ezért, ha a kerékpározás nem jelent veszélyt a gyalogosforgalomra, ezért nem szoktak büntetni. Angliában pedig a szokás nagy úr, sőt, jogalakító tényező!

 

A járdán felfestéssel jelzett, de a gyalogosforgalomtól más módon nem elkülönített bicikliúton is úgy kell haladni, hogy a gyalogosokat egyáltalán ne veszélyeztessük. Nincs semmi alapunk jogot formálni a járda „biciklis részére”, ha egy gyalogos odatéved, akkor csöngetnünk kell, vagy meg kell kérnünk, hogy húzódjon le, ha útban van. És bár erre írott szabály nem vonatkozik, mivel Angliában vagyunk, elvárás az is, hogy ezt megköszönjük. A kerékpárosokra ugyanúgy vonatkoznak a táblákon jelzett, a felfestett és az általános korlátozások, mint minden közlekedőre. A behajtani tilos nekik is behajtani tilos, és a piros lámpa számukra is tiltja az áthaladást. Vannak azonban olyan korlátozások, amelyek nem kötelezőek, ilyen például az a jelzés, ami azt kéri, hogy a bringás ereszkedjen le a paripájáról. Általában olyan helyeken találkozhatunk ezzel, ahol véget ér egy kijelölt kerékpárút vagy lépcső, vasúti átjáró, más akadály következik. Ezért felesleges azon bosszankodni, hogy miféle kérés ez – általában ésszerű…

 

A közúti közlekedés szabályai (Road Traffic Act) szerint két ember nem utazhat egy biciklin, kivéve, ha az eleve erre a célra van kialakítva (pl. tandem). Aki ezt a szabályt megszegi (a kerékpáros és utasa egyaránt, kivéve, ha az utóbbi 10 éven aluli, és ezért nem büntethető), arra maximum 200 font bírságot róhat ki a helyszínen a rendőr. A gyerekülésekre kifejezetten vonatkozó szabályozás precedens hiányában nincsen, ezért vehetjük úgy, hogy amíg az eszközt annak saját használati utasítása szerint nem terheljük túl (nem nehezebb a „rakomány”, mint a gyártó által megadott maximális terhelhetőség), addig egy európai uniós sztenderdeknek megfelelő hordozó használatával nem cselekszünk törvényellenesen. Arra vonatkozóan sem létezik írott szabály, hogy mit lehet egy kerékpárral vontatni, így elvileg az utánfutóként üzemelő hordozók is szabadon használhatók.

 

Napnyugta és napkelte között a járgány a törvény szerint első és hátsó lámpával – folyamatos vagy villogó világítással – kell, hogy rendelkezzen. Ezen kívül a hátsó és a pedálon elhelyezett prizma használata is kötelező. Ez utóbbi néhány modellnél problémás lehet, ezért vásárláskor/kölcsönzéskor ellenőrizd, ha esti bringázást is tervezel! Bár nem jellemző, hogy ezt rutinszerűen ellenőriznék, ha éjszakai baleset részese leszel, akkor ennek a hiánya súlyosbító tényező lehet a felelősséged megítélésekor. Ha jól beszélsz angolul, további, részletes leírást a világítás szabályaival kapcsolatban itt találsz: http://www.ctc.org.uk/DesktopDefault.aspx?TabID=3522

 

A kereskedelmi szabályok előírják ugyan, hogy forgalomba hozatalkor a kerékpárt csengővel is fel kell szerelni, a magasabb rendű törvény, az ún. Highway Code nem teszi kötelezővé annak a használatát. Szövege szerint ügyelnünk kell arra, hogy az út többi használója, különösen a látáskárosult gyalogosok időben értesüljenek az érkezésünkről, ezért hangjelzéssel kell, hogy figyelmeztessük őket – ám ezt nyilván emberi hangon is megtehetjük, nem kell csilingelni és a frászt hozni az emberekre, ha elkerülhető. Angliában ugyanis egyelőre nem annyira elfogadott a biciklicsengő használata, mint a kontinensen, bár lehetséges, hogy ez a határok elmosódásával változni fog.

 

Nagy-Britanniában a biciklisták alkoholfogyasztását nem szűrik a közutak ellenőrei, nem szondáztatnak, és nem rendelhetnek el vérvizsgálatot, hacsak nem közlekednek veszélyesen és/vagy nem okoznak balesetet. A veszélyes közlekedés helyszíni megítélés kérdése, és akár 2500 fontos büntetést vonhat maga után akkor is, ha ütközés, gázolás, egyéb szerencsétlen esemény nem következik be emiatt. Angliában – néhány amerikai állammal ellentétben – nem vezethetők át a kerékpározás során elkövetett szabálysértések büntetőpontjai a jogosítvány-rendszerbe. A kerékpárost a 30 fontos helyszíni bírságon túl csak feljelentéssel együtt lehet büntetni, azaz ha balesetet okoz, vagy valóban veszélyesen közlekedik – bírósági szinten azonban már előfordult, hogy valakit veszély okozása miatt az autóvezetéstől is eltiltottak egy időre. Ide sorolható a sebesség-korlátozás megszegése is. Nem büntetik meg a kerékpárost gyorshajtásért, de megbüntethetik általában véve veszély okozásáért.  A buszsávokat akkor használhatják a kerékpárosok, ha ez kifejezetten jelölve vagy táblával és/vagy felfestéssel. Nincs olyan szabályozás, hogy bármilyen korú kerékpáros közlekedőnek kötelező lenne bukósisakot hordania. Mindazonáltal nagyon erősen javasolt, főleg ha autók közé merészkedünk akár sűrű belvárosi forgalomban, akár országúton – különösen fiatal és tapasztalatlan bringások számára.

 

Mielőtt nyeregbe pattansz, tervezd meg az útvonaladat! A kék szuper-kerékpárút rendszer nagyon profi, de jó időben eléggé forgalmas, így lehet, hogy több kanyarral ugyan, de kevesebb akadállyal tudsz előre haladni a mellékutcákban. A londoni közlekedési vállalat (TfL) és a Google tervezői általában több alternatívát megközelítést kínálnak a kerékpárosok számára is. Londonban a legtöbb kerékpáros baleset balra forduló, nagyméretű járművekkel történő ütközéskor következett be. Mindig óvatosan haladj el a teherautók, buszok mellett, és balról semmiképpen se előzd ezeket! Ha jobbról előzöl, akkor is csöngess vagy jelezz előtte – ha a buszvezető észreveszi, hogy jössz, akár odébb is húzódik a kedvedért. Indulás előtt ellenőrizd le, hogy rendesen fel vannak-e fújva a gumik. Keményebb kerekekkel kevesebb erőlködéssel tudsz haladni, és biztonságosabban tudsz megállni is.

 

Ha nem hoztad magaddal a biciklidet, használt, de még jól futó járgányt akár 50 fontért is találsz az interneten: a Gumtree-n, az E-bayen vagy az Amazonon – ez utóbbi oldalon elég nagy választék van új kerékpárokból is. Ha használt biciklit veszel az interneten, légy óvatos, nézz utána az eladónak, és ne fogadj el gyanúsan jó ajánlatokat, nehogy a végén veszélybe sodord magad egy nem megfelelően összerakott gépre ülve! Csupán városi közlekedéshez, munkába járáshoz nem érdemes túl drága és vadiúj kerékpárt venni. A versenyzésre tervezett biciklik előnyeit a sok kényszerű megállás miatt úgysem tudnád kihasználni, a londoni utak pedig jobb minőségűek, mint a budapestiek, úgyhogy mountain bike-ra sem lesz szükséged a kátyúk és macskakövek miatt.

 

Ha csak néhány napig szeretnél kerékpározni, vagy nem tervezel rendszeres közlekedést, érdemes lehet inkább a Londonban már évek óta bevezetett és jól működő Boris-bike-ot, azaz kölcsönbringa-rendszert igénybe venni. Ehhez először hozzáférési díjat (24 órára két fontot, hét napra 10 fontot) kell befizetni, és aztán a használatnak megfelelő díjat. A hozzáférési díjat bankkártyával lehet befizetni a dokkoló állomásokon. A használat 30 percig (akár naponta többször is) ingyenes, 1 órára egy, 2 órára hat font (24 órára 50). Az online regisztrációs oldalt és hozzáférési pontok térképét itt találod: www.tfl.gov.uk/cyclehire.